Saját Otthon Projekt

Frankó-panko, csintalan palacsinta

Tegnap, fogalmam sincs, milyen indíttatásból, rám tört az érzés, hogy palacsintát szeretnék enni.

Nyilvánvaló, hogy nekem is akkor kell megkívánnom az ilyen ételt, ami mellett muszáj, hogy a meleg sütő mellett álljunk, miközben kinn már tombol a nyár, a 25 fok.  Ez a panelban persze 28-29 fokot is jelent.

És ha mindez nem lenne elég, megfejeltem még azzal, ha már lúd, legyen kövér – készíthetnék rántott palacsintát!

Persze, Veronika! Süss palacsintát, majd rántsd is ki, jól van, okos vagy! De ha én valamit akarok, az úgy is lesz. 😉

Úgyhogy ezen felbuzdulva, neki is láttam elkészíteni. Otthon felmértem a készleteket, és konstatáltam, hogy csak szénsavas ásványvíz és lilahagyma az, amit vennem kell. (Mert a rántott palacsinta nem igazi paradicsomos lilahagyma-saláta nélkül, ugye? :P)

Leszaladtam a boltba, megvettem gyorsan a hozzávalókat és neki is láttam elkészíteni.

Hozzávalók:

Palacsinta:

Körülbelül 20 dkg tk. zabpehelyliszt (sima is lehet)
1 tojás
Körülbelül 0,5 l szénsavas ásványvíz vagy szóda
Ízlés szerint só

Töltelék:

Feketeerdei sonka
Sajt (ez természetesen opcionális, mindenki azzal tölti meg, amivel akarja, nekem, most ehhez volt kedvem)

Panírozáshoz:

Liszt
Tojás
Zsemlemorzsa (én áttértem a Panko morzsára, anyukámtól kaptam egy nagyobb csomaggal, hogy próbáljam ki, nekem bejött! – Köszi, Anyu! 🙂

Saláta:

Koktélparadicsom
Lilahagyma
Só, bors, olívaolaj, pici balzsamecetkrém

Ha valami könnyebbre vágysz, próbáld ki az izgalmas csirkesaláta variációk egyikét! Kattints a receptért!

Első lépésként, szokásos módon nem túl híg, nem túl sűrű, palacsintatésztát keverünk.

Lehetőleg próbáljuk meg csomómentesen készíteni. Az elkészült palacsintákat, míg ki nem sütöttük az összeset, vagy a kívánt mennyiséget, addig félretehetjük.

Amíg sült a palacsinta, addig a tölteléknek valót készítettem el, felszeleteltem a sonkát, lereszeltem a sajtot, előkészítettem a panírozáshoz az alapanyagokat.

A salátához a koktélparadicsomot félbevágtam, a lilahagymát feldaraboltam, alaposan besóztam.

Miután mindegyik palacsintát kisütöttem, hozzáláttam, hogy megtöltsem őket. Megszórtam reszelt sajttal, ezután következett a sonka:

A palacsintát félbehajtottam, majd újra félbe, a végét fogpiszkálóval összefogattam, hogy sütés közben a lehető legkevesebb sajt folyjon ki belőle, lehetőleg.

Ahhoz, hogy ez véletlenül se történjen meg, nem tudom, ki, hogy szokta, de én duplán paníroztam, ugyanúgy, mint a rántott sajtot, biztos, ami tuti.

Ritkán szoktam egyébként rántott ételeket készíteni. Egyrészt utálom az olaj-szagot, és ha lefedve sütöm, én akkor is érzem még két nap múlva is, ráadásul, gyűlölök panírozni!

Lassan lehet vele haladni, olyan érzésem van, hogy ugyan az idő telik, de én még semmit nem haladtam előre. Anyukám ezen mindig jót szokott derülni. 🙂

Végezetül egy serpenyőben olajat melegítettem, majd a palacsinták mindkét oldalát arany barnára sütöttem.

Szerencsére ezalatt az idő alatt a saláta is kicsit összeérett, valamint nem is lennék, ha nem kevertem volna egy tálba tejfölt, frissen reszelt fokhagymával. 🙂

Ugyan valóban nem egy könnyű, nyári étel, de azt mondják az okosok, amit a szervezeted megkíván, add meg neki! Megtettem! 🙂

Ti mivel szoktátok megtölteni?

Nyugodt szívvel ajánlom, boldog, jó étvágyat hozzá! 🙂

LogoIMG_7483ff

Ha tetszett a bejegyzés és nem szeretnél lemaradni a következőről, akkor kövess minket a Saját Otthon Projekt Facebook oldalán is, ahol még több érdekes tartalommal és egy szuper közösséggel találkozhatsz.

Érdemes minket Istagramon is követni, mert itt rengeteg olyan képet osztunk meg a bloggal kapcsolatosan, amelyek egy-egy bejegyzésbe már nem férnének bele.

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább a NLCafé oldalra!